Möchten Sie zur deutschen Seite wechseln?JaNeina
Close
X
Az oldal megosztása
Press release
Press|Hungary|Hungarian

Műanyaghulladék: növekvő globális probléma

14.11.2019

Erősödnek a műanyaghulladékkal kapcsolatos aggodalmak Európában: minden második fogyasztót jelentősen aggaszt a téma

Az európai fogyasztók több mint 53%-a szerint a műanyaghulladék az egyik legnagyobb globális környezeti  kihívás, 44%-uk szerint pedig a klímaváltozás. Amikor a legfontosabb, környezeti szempontból aggodalomra okot adó tényezőről kérdezték, az európai válaszadók 23%-a említette a műanyaghulladékot, szemben a globális szinten mért 15%-kal. A téma leginkább a szlovák, a holland és a német fogyasztókat aggasztja. Ezek a legutóbbi, műanyaghulladékkal kapcsolatos GfK tanulmány megállapításai. A felmérés 25 ország bevonásával, az Europanellel és a Kantarral való együttműködésben valósult meg.

A műanyaghulladékkal kapcsolatos aggodalmak markánsan megjelennek Európában, és erősen kapcsolódnak a klímaváltozás témaköréhez. Az európai válaszadók a klímaváltozással azonos arányban (23%) jelölték meg a műanyaghulladékok felhalmozódását, mint a legnagyobb, környezeti szempontból aggodalomra okot adó tényezőt.

A kérdés megítélése lényegesen eltér országonként. Magyarországon (31%) és Svédországban (29%) a klímaváltozás sokkal nagyobb aggodalomra okot adó tényezőként jelent meg, mint a műanyaghulladék. Oroszországban, Szlovákiában és Csehországban ennek pontosan az ellenkezője tapasztalható. Míg a műanyag hulladékra az oroszok 17%-a tekint nagyobb problémaként, mint a klímaváltozásra, addig Csehországban és Szlovákiában ez az arány még magasabb: 20%, illetve 27%.

A vásárlók tesznek lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsék a műanyagok használatát

Az európai fogyasztók megteszik, amit tudnak, hogy enyhítsenek a problémán. 10 vásárlóból több mint 8 állítja, hogy bevásárláskor táskát visz magával (88%), újra felhasználható takarítási eszközöket, törlőket használ (84%), nem vásárol műanyag tányért és evőeszközt vendéglátáshoz (81%), vagy újratölthető üveget használ, ha elmegy otthonról (81%). A GfK tanulmánya alapján a vásárlók 4 szegmensbe sorolhatók – attól függően, hogy milyen mértékben tesznek lépéseket a műanyaghulladék csökkentése érdekében, és mennyire tartják fontosnak a témát. Vásárlói magatartásukat vizsgálva, a szegmensek a következők: „Elutasítók” (azok, akik nem tesznek sokat), „Fontolgatók”, „Hívők”, és „Aktívak” (azok, akik sokat tesznek). Németországban és Ausztriában a háztartások kb. harmada esik az „Aktívak” kategóriájába. Hollandiában azonban csak 15% az Aktívak aránya, és megdöbbentően alacsony Oroszországban: 6%.

A műanyaghulladékok csökkentésére irányuló szándék és a valóság még távol állnak

Míg a fent említett, a műanyaghulladék csökkentésére irányuló gyakorlatot széles körben alkalmazzák, sok más lehetőséget figyelmen kívül hagynak. A fogyasztók visznek ugyan magukkal saját táskát a bevásárláshoz, gyümölcs és zöldség vásárlásakor azonban még mindig műanyag zacskót használnak. A felmérésben 17, a műanyaghulladék mennyiségének csökkentésére irányuló magatartást értékeltettek a válaszadókkal. A 12 főbb európai piacot közelebbről megvizsgálva azt látjuk, hogy Ausztriában, Magyarországon és Németországban teszik állításuk szerint a legtöbbet a fogyasztók: negyedével (Magyarország, Németország), illetve harmadával (Ausztria) több konkrét lépést tesznek meg, mint a többi országban. Hollandiában, Lengyelországban és különösen Oroszországban a fogyasztók lemaradnak a környezettudatos viselkedés terén, ami itt az európai átlag kevesebb, mint felére jellemző.

A gyártókat tartják elsősorban felelősnek a hulladék ellenőrzéséért és korlátozásáért

Ez a kérdéskör arra vonatkozik, kit tartanak a válaszadók felelősnek a műanyaghulladék csökkentéséért. A vizsgált országok nagy többségében a fogyasztók az elsődleges intézkedéseket a gyártóktól várják el, a kormányok felelőssége csak ezután következik. A fogyasztók legfeljebb csak részlegesen látják magukat és a kereskedőket felelősnek, szerintük a műanyaghulladék kihívásával nem nekik kell foglalkozni elsősorban. A gyártókon a legnagyobb nyomás Svédországban, Csehországban és Hollandiában van; ezekben az országokban a válaszadók fele őket tartja felelősnek. Lengyelországban és Olaszországban a válaszadók a műanyaghulladék problémájának megoldását inkább megosztott felelősségnek látják. Lengyelországban ez leginkább a kormány (39%) és a gyártók (38%) közötti megosztást jelenti, Olaszországban pedig három szereplő, a kormány (30%), a gyártók (27%) és a fogyasztók (27%) együttes felelősségvállalását. Oroszország egyedülálló a tekintetben, hogy a válaszadók 65%-a érzi úgy, hogy elsősorban a kormány feladata cselekedni. A kereskedőket felmentik a felelősség alól: kivétel nélkül valamennyi országban őket látják a legkevésbé felelősnek (az európai átlag: 7%).

A fogyasztók még nem igazán érzékelik a gyártói márkák hulladékcsökkentési lépéseit

Amikor megkérdezték a válaszadókat, hogy szerintük mely csoportok tesznek már most sokat a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése érdekében, a válaszadók sokkal kevesebb gyártót említettek, mint a kereskedőt. Átlagosan 10 vásárlóból csak 1 tudott megnevezni gyártói márkát. De ha meg is tudott nevezni márkát, az említett márkák több mint fele kereskedői márka volt. A kereskedők emiatt stratégiai szempontból érdekes helyzetben vannak: nincsenek nagy elvárások feléjük, erőfeszítéseik ugyanakkor szembetűnőbbek, mint a gyártói oldalé.

 

A 2019 áprilisában, májusában elvégzett felmérést Lenneke Schils és Martin Schlottmann, az FMCG szektor szakértői irányították.

Lenneke Schils szerint: „Nem fér hozzá kétség, hogy a fogyasztókat erősen aggasztja a műanyaghulladék témája, és úgy érzik, hogy sokat tehetnek a műanyaghasználat csökkentéséért. Mivel a gyártókat terheli a legnagyobb felelősség a problémakör kapcsán, ez egyben jó lehetőséget teremt számukra,  hogy a műanyaghulladékok csökkentésén kereszül növelni tudják vásárlóik elkötelezettségét a márkáik iránt.

A gyártóknak vezető szerepet kell vállalniuk a probléma magoldásában, ugyanakkor meg kell szólítaniuk a helyi vásárlókat, hogy ők is legyenek részesei a folyamatnak. Martin Schlottmann hozzáteszi, „A mai piacokon jelen levő éles versenyben a műanyaghulladékkal kapcsolatos általános érintettség lehetővé teszi a szereplők számára, hogy megkülönböztessék magukat, és a márkaüzenetüket a műanyagterhelés csökkentésére irányuló aktív intézkedések fényében alakítsák. A fogyasztók egyre inkább olyan márkákat választanak, amelyek tükrözik értékrendjüket. Azon gyártók, amelyek ezt figyelmen kívül hagyják, a következő évtizedben nehézségekkel szembesülhetnek.”

 

Megjegyzés a szerkesztőnek

E sajtóközleményben kifejtett eredmények a GfK kutatás eredményein alapszanak, melyben 12 európai ország vett részt: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Oroszország, Szlovákia és Svédország. Ez a felmérés a 25 országot magába foglaló globális kutatás („Plastic waste: who cares, who does?”) része, amely az Europanellel és a Kantarral való együttműködésben valósult meg.

Üzleti kontakt

Lenneke Schils, Shopper Consultant Advanced Solutions, lenneke.schils(at)gfk.com
Földvári Andrea, Senior Consultant, andrea.foldvari@gfk.com

Sajtókapcsolat: Mihók Ildikó, T.: +36 1 452-3050; ildiko.mihok@gfk.com 

Download (PDF)

A GfK-ról

A GfK digitális és ügyélközpontú vállalat. A GfK-nál az adatokat tudományos módszerekkel dolgozzuk fel és egyedülálló módon képesek vagyunk saját és harmadik féltől származó adatokból elengedhetetlen prediktív piaci és fogyasztói insightokat képezni, valamint ajánlásokat megfogalmazni. Innovatív kutatási megoldásaink a fogyasztók, a különböző piacok, a márkák és a média jelenét és jövőjét firtató fő üzleti kérdésekre adnak választ. Mit kínálunk kutatóként és elemzőként partnereinknek világszerte? “Growth from Knowledge”. További információért, kérjük, látogasson el a www.gfk.com oldalra, illetve kövesse a GfK-t a Twitteren: https://twitter.com/GfK.

Download (PDF)

   
 
General