Möchten Sie zur deutschen Seite wechseln?JaNeina
Close
Press release
Media and Entertainment|Hungary|Hungarian

Vegyes képet mutatnak a színházlátogatási szokások

Budapest, 24.03.2016

Tízből három magyar volt színházban tavaly

A GfK által a színházi világnap alkalmából végzett elemzés azt mutatja, hogy a magyarországi lakosság közel egyharmada fordult meg színházi előadáson 2015-ben. A színházi szórakozást nagyobb valószínűséggel választják a nők, a nagyvárosban élők és a magasabban iskolázottak. A korosztályok közül a 30 évnél fiatalabbak a legaktívabbak, ha színházról van szó.

1957. március 27-én volt Párizsban a Nemzetek Színházának évadnyitója, e dátumhoz kötődik a színházi világnap, amelyet az UNESCO égisze alatt működő Nemzetközi Színházi Intézet kezdeményezett 1961-ben. A napot a színházi szakma ünnepként tartja számon, nemzetközi szervezetük üzenetet tesz közzé, amely a színház és a béke kultúráját hirdeti.

A hazai színházlátogatási szokásokat a GfK – 15 és 69 év közötti válaszadók bevonásával – 4000 fős, reprezentatív felmérésben vizsgálta. Az elemzés szerint a magyarországi lakosság 29 százaléka fordult meg színházi előadáson a 2015. év során. A színházi szórakozást nagyobb valószínűséggel választják a nők: esetükben valóban minden harmadik ellátogatott legalább egy előadásra az elmúlt év során, míg a férfiak esetében ez csak a megkérdezettek negyedéről mondható el.

A korosztályi összetételt elemezve látszik, hogy a 30 év alattiak a legaktívabbak, a vizsgálatban részt vevő 15 és 19 év közöttiek körében tízből négy, a huszonéveseknek pedig 35 százaléka vett részt előadáson. E tekintetben a legalacsonyabb – 23 százalékos – értéket az ötvenes korosztályban regisztrálták.

Meghatározónak bizonyult a lakóhely színházlátogatás szempontjából: az egészen kicsi, ezer fő alatti községek esetében tízből csak egy ember fordult meg színházi előadáson a felmérést megelőző tizenkét hónapban, de kétszer ekkora érték jellemző az ennél nagyobb, ám húszezer főnél kisebb települések lakosságának körében. A több tíz- vagy százezres városokban már százból harmincöt, Budapesten pedig minden második lakos színházlátogató.

Az európai statisztikai adatokat segítségül hívva az a kép rajzolódik ki, hogy a magyarok az átlag alatt költenek vásárlóértékkel korrigált jövedelmükből színház- vagy koncertlátogatásra. Ennek hátterében azonban a rendezvények és intézmények gazdálkodásának állami támogatása állhat, ami megjelenik a sokak számára elérhető jegyárakban. Ha a színházlátogatások számát nézzük, kedvezőbb képet kapunk honfitársaink szokásairól: Németországban a 2013/2014-es évadban száz lakosra 34 színházlátogatás jutott, ezzel szemben a magyarországi 2014. évi adat 65 színházlátogatás – szinte a duplája, jövedelemarányosan feleannyi pénzből.

A KSH adatait nézve szép növekedés figyelhető meg a színházlátogatások számában az elmúlt pár évben. 2000 és 2008 között éves szinten négymillió körül ingadozott a nézők száma a bemutatókon, a 2009-ben indult növekedés viszont az utolsó vizsgált év végére, 2014-re közel hat és félmillióig repítette a látogatások számát.

Árnyalja a képet a GfK adatainak regionális elemzése: „Sokkal inkább jellemző az ország központi területein és Nyugat-Dunántúlon az előadásokon való részvétel. Budapest és Nyugat-Dunántúl elemelkedik az országos átlagtól, a többszöri látogatások zöme is ide koncentrálódhat, itt valóban élénk a kulturális élet ilyen szempontból. Az ország déli és északi tájain élők szabadidejüket kevésbé hajlamosak színházi nézőként eltölteni” – teszi hozzá Ertl András, a GfK ügyfélkapcsolati menedzsere.

Ahogyan az várható, a magasabban iskolázottak fogékonyabbak az irodalmi kikapcsolódásra: az egyetemet vagy főiskolát végzettek 61 százaléka tekintett meg színpadi produkciót a felmérést megelőző időszakban. Az érettségivel rendelkezők fele ilyen arányban választják a színi előadásokat, az ennél alacsonyabb végzettségűek körében pedig hozzávetőlegesen tízből egy személy színházlátogató éves viszonylatban.

Download (PDF)

A GfK-ról

A GfK megbízható forrásként, releváns piaci és fogyasztói információkkal segíti ügyfeleit sikeres üzleti döntéseik meghozatalában. 80 évnyi tudományos tapasztalatunk meghatározza több mint 13 000 elkötelezett szakértőnk mindennapi munkáját. Globális megoldásaink, valamint helyi piaci ismeretünkön alapuló insightjaink képezik szolgáltatásunk alapját világszerte több mint 100 országban. Innovatív technológiáink és kutatási megoldásaink alkalmazásával adatainkat insightokká alakítjuk, így biztosítva ügyfeleink számára, hogy versenyelőnyhöz jussanak, és széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek a fogyasztó viselkedéséről és döntéseiről. További információért kérjük, látogassa meg a www.gfk.com/hu oldalt.

Download (PDF)

General