Möchten Sie zur deutschen Seite wechseln?JaNeina
Close
Press release
Media and Entertainment|Connected Consumer|Hungary|Hungarian

Tavaly minden második budapesti járt múzeumban

04.07.2017

Múzeumot, kiállítást tavaly tízből három honfitársunk látogatott

Kórusok éjszakája, Múzeumok éjszakája, Színházak éjszakája mind-mind már országos méretűvé és jelentőségűvé nőtt események, bár e kulturális szórakozási formákat a többség egy szűk réteg privilégiumának gondolja. A GfK lakossági megkérdezésének 2016. évi válaszait elemezve az látható, hogy a múzeumok és kiállítások látogatása a lakosság mintegy harmada számára nyújt kikapcsolódást.

Az elmúlt évben a lakosság valamivel több, mint egyharmada (35 százalék) járt valamely múzeumban, vagy kiállításon, amely 2015-höz képest (34,4 százalék) gyakorlatilag alig jelent változást.

Míg 2015-ben a 15-19, valamint a 20-29 évesek jóval átlag feletti arányban fordultak meg múzeumokban, addig 2016-ban nem mutatkozott jelentős eltérés a korosztályok között. Ugyanez a kiegyenlítődés figyelhető meg a nemek tekintetében is: 2015-ben a nők számára némiképp népszerűbbnek bizonyult a múzeum- és kiállítás-látogatás mint kikapcsolódási lehetőség, 2016-ban azonban a múzeumot, kiállításokat felkeresők aránya mindkét nem esetében a teljes lakosság körében mérthez hasonlóan alakultak.

Régiós összehasonlításban Budapest és a Közép-Dunántúl viszi a pálmát, hiszen az itt élők az átlagosnál nagyobb arányban kerestek fel múzeumokat és kiállításokat 2016-ban. Míg az Észak-Alföldön mindössze 24 százalék volt a múzeumokat és kiállításokat felkeresők aránya, addig minden második budapesti élt e kulturális kikapcsolódás lehetőségével.

Településnagyság és –típus tekintetében elmondható, hogy Budapesten kívül a nagyobb, azaz 50 ezer főnél több lakost számláló települések esetében volt átlag feletti a múzeum-, illetve kiállítás-látogatottság.

Kultúrafogyasztás és az internetes vásárlás

Az a múzeum, illetve kiállítás-látogatókról megállapítható, hogy ők az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a napi rendszerességgel internetezők, illetve az interneten valamilyen rendszerességgel online vásárlók körében.

„Az egyre szélesebb kör számára elérhető internet a kultúrafogyasztást nem korlátozta, hanem éppen hogy elősegítette és támogatta” – állítja Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. „Ezt tükrözi, hogy – amint azt a GfK Digital Connected Consumer tanulmányunk találta – a 15-59 éves lakosság körében közel 30 százalékra rúg a színház-, mozi-, illetve koncertjegyeket inkább az interneten vásárlók aránya. A fiatalok (15-29 évesek) körében ez az arány közel 40 százalék” – mondta el a szakember.

A belépőjegyek online vásárlása ugyanúgy történik, mint egyéb termékek esetében, a fogyasztó élni kíván az online vásárlás adta előnyökkel, amelyek közé tartozik a vásárlási folyamat gyorsasága, egyszerűsége (gondolhatunk itt akár a készpénzkímélő online fizetésre is) és nem utolsó sorban kényelme. Ez az igény pedig hangsúlyozottan jelenik meg az internetet már igen széles körben használó fiatalabb korosztályok körében.

Download (PDF)

A kutatásról

A GfK Omnibusz, 15 és 69 év közötti válaszadók bevonásával, 4000 fő megkérdezésével végzett reprezentatív felmérés.

A GfK Digital Connected Consumer (DCC) tanulmánya a 15-59 éves legalább hetente internetező magyar lakosságot reprezentáló 1500 fő online megkérdezésével évente készülő kutatás. A tanulmány bemutatja az internethasználat jellemzőit és az egyes eszközök használatának jellegzetességeit, feltárja az online világgal szembeni attitűdöket, képet ad az online vásárlásról és a vásárlás előtti tájékozódásról, valamint az online igénybe vett szolgáltatásokról.

Download (PDF)

Otília Dörnyei
Magyarország
General