Möchten Sie zur deutschen Seite wechseln?JaNeina
Close
Press release
Retail|FMCG|Consumer Panels|Hungary|Hungarian

GfK: változatlan a vásárlók kereskedelmi csatornákhoz való hűsége

Budapest, 11.10.2016

Csökkent a piacok súlya a napi fogyasztási cikkek beszerzésében

A GfK legfrissebb, 2016. első félévet elemző Kereskedelmi analízisek tanulmánya megállapítja, hogy a fogyasztók vásárlási szokásaiban bekövetkezett változások a kereskedelmi csatornák piaci részesedését jelentősen nem befolyásolták. A diszkontok picit tovább erősödtek az első hat hónapban. Egyetlen csatornaként a piacokon látható – évről évre bekövetkező – csökkenés a napi fogyasztási cikkek forgalmában, ami elsősorban a piacon vásárló háztartások számának mérséklődésével magyarázható.

2016 első félévében a napi fogyasztási cikkek piacának értékbeli növekedése meghaladta a 4 százalékot az előző év első hat hónapjához képest. A háztartások FMCG-re fordított bővülő költéseinek hátterében a gyakoribbá váló vásárlások és a minimálisan növekvő kosárméret áll. A kereskedelmi csatornákban ez az egyre magasabb vásárlói költés a piaci átlaghoz hasonlóan alakult, így a piaci részarányok alakulásában nem hozott szembeötlő változást. A diszkontok némiképp tovább erősödtek, és egyedüliként a piacok/utcai árusok csatorna forgalmában következett be – immár többéves trendként érvényesülő – csökkenés.

A piacok – így a termelői piacok is – forgalmában az elmúlt években tapasztalható negatív tendenciát, amely eredményeképpen a csatorna piaci részesedése is fokozatosan mérséklődik a napi fogyasztási cikkek forgalmában, alapvetően a penetráció, azaz a piacon vásárló háztartások arányának csökkenése hozza magával. A piacot látogatók hányada a 2010-es 72 százalékról a 2015. július – 2016. június között eltelt 12 hónapos időszakban 59 százalékra esett vissza – azaz míg hat évvel ezelőtt tízből heten, addig idén már csak tízből nem egészen hatan intézik beszerzéseiket valamely piacon. Alapvetően a vidéki vásárlók számának megcsappanása okozza a penetráció csökkenését. A piacra járó budapesti háztartások aránya gyakorlatilag stabil, ugyanakkor a piacok vidéki közönségének hányada évről évre fokozatosan mérséklődik.

A piaci forgalom visszaesése – annak profiljából kifolyólag – árukategóriánkként eltérő. Tekintve, hogy a piac az akár nagy tételben történő frissáru-vásárlás elsőszámú helyszíneként működött mindig is, így érthető, hogy leginkább a friss gyümölcs kategória tartja magát. A piac csatorna forgalma a kategória egészéhez hasonló mértékben nőtt, így részesedése a friss gyümölcs kategória teljes forgalmából stagnált az elmúlt években. Mindazonáltal a zöldség és a friss hús kategóriában a piac forgalma nem változott számottevően, így az elmúlt évek folyamán e kategóriákban piacrészt veszített a csatorna. A méz ugyanakkor 2010-hez képest nagyobb arányban kerül a vásárlókhoz a piacon.

Érdekes különbség mutatkozik az egyes kategóriákban Budapestet és vidéket illetően. Csak néhány kategóriát megvizsgálva a piac forgalmi részesedésében lényeges eltérés mutatkozik a fővárosban és vidéken. A zöldség és gyümölcs kategóriákban közel másfélszeres az eltérés, ugyanakkor a friss húsok esetében már közel ötszörös a különbség Budapest és a vidék között, míg a budapesti háztartások a friss húsra kiadott teljes összeg tizedét a piacokon költik el, addig vidéken ugyanez az arány mindössze 2 százalék.

Felmerül persze a kérdés, hogy hová pártoltak át a piacot elhagyó vásárlók, hol szerzik be a friss árut, ha nem közvetlenül a termelőktől. A GfK számai azt mutatják, hogy a piacoktól forgalmat elsősorban a diszkontok és a szupermarketek vonnak el a napi fogyasztási cikk piac egészét tekintve csakúgy, mint a friss zöldség-gyümölcs kategóriában. A sokak számára ma is „bizalmi terméknek” tekintett friss hús beszerzésére korábban a piacon elköltött összeg egy része pedig a tőkehúspulttal felszerelt hipermarketekbe és a szupermarketekbe vándorolt át, feltehetőleg higiéniai, illetve az áru visszakövethetőségét érintő megfontolások okán. Ezen túl azt sem érdemes elfelejteni, hogy – és ez a napi fogyasztási cikkek beszerzésének egészét érintő tény – a vásárlók szinte állandósult időhiánya miatt egyre csökken azok aránya, akik egy bevásárlást több különböző helyszínre is ellátogatva intéznek.

Akik kitartottak a piacok mellett, azok jellemzően az 1-2 fős, idősebb, a 60 éven túli nyugdíjas háztartások, valamint a Budapesten élők – ezek azok a vásárlók, akik a teljes napi fogyasztási cikk piacon mért átlagnál nagyobb arányban vásárolnak piacon ma is.

Download (PDF)

A GfK-ról

A GfK megbízható forrásként, releváns piaci és fogyasztói információkkal segíti ügyfeleit sikeres üzleti döntéseik meghozatalában. 80 évnyi tudományos tapasztalatunk meghatározza több mint 13 000 elkötelezett szakértőnk mindennapi munkáját. Globális megoldásaink, valamint helyi piaci ismeretünkön alapuló insightjaink képezik szolgáltatásunk alapját világszerte több mint 100 országban. Innovatív technológiáink és kutatási megoldásaink alkalmazásával adatainkat insightokká alakítjuk, így biztosítva ügyfeleink számára, hogy versenyelőnyhöz jussanak, és széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek a fogyasztó viselkedéséről és döntéseiről. További információért kérjük, látogassa meg a www.gfk.com/hu oldalt.

Download (PDF)

Rita Csillag-Vella
Magyarország
+36 1 452 3050
János Kui
Magyarország
General