Möchten Sie zur deutschen Seite wechseln?JaNeina
Close
News
Retail|Hungary|Hungarian

GfK: egyre nő a vásárlóerő Közép- és Kelet-Európában

09.11.2016

Idén is Budapest és vonzáskörzete, valamint az osztrák határvidék a legtehetősebb

Idén mindössze 0,3 százalékkal nőtt az Európában egy főre jutó vásárlóerő értéke a 2015-ben mérthez képest. A vizsgált 42 országban jelentős különbségek láthatók az elkölthető jövedelem mértékét illetően: a legmagasabb átlagos vásárlóerővel újra Liechtenstein Svájc és Luxemburg büszkélkedhet, míg a sereghajtók körében sem történt változás. Európa legkevésbé tehetős lakosai Fehéroroszországban, Moldovában és Ukrajnában élnek. Magyarország egy helyet javított pozícióján az európai rangsorban.

A GfK Vásárlóerő tanulmány adatai szerint Európa 42 országának lakossága összesen 9,18 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13.672 euró (szemben a legutóbb számított 13.636 euróval) elméletileg elkölthető jövedelemből él. E növekmény mértéke mindössze 0,3 százalék 2015-höz képest, aminek hátterében részben árfolyam hatások, részben pedig a nagyobb európai országokban stagnáló gazdasági növekedés áll még akkor is, ha egyes országokban – mint pl. Izland, Bulgária, Románia, Észtország, a Cseh Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Málta, Szlovákia, Luxemburg és Lettország – a gazdasági növekedés mértéke meghaladja az 5 százalékot.

Európa tíz legtehetősebb országában az európai átlag több mint másfélszeresét költhetik el egy évben, miközben 25 ország az európai átlag alatti összegből él. A leggazdagabb ország Liechtenstein (egy főre jutó 63.011 eurós, azaz az európai átlaghoz képest közel ötszörös vásárlóerejével), a sereghajtók pedig Ukrajna (egy főre jutó elkölthető jövedelem: 803 euró) és Moldova (egy főre jutó vásárlóerő: 1.148 euró).

Az egy főre jutó vásárlóerő Spanyolországban áll legközelebb az európai átlaghoz (13.840 euró).

Az egy főre jutó vásárlóerő legnagyobb mértékben Izlandon és Luxemburgban nőtt, míg a legjelentősebb csökkenés Norvégiában, Liechtensteinben, Svájcban és Nagy-Britanniában ment végbe. Ám még a vásárlóerő e mérséklődésével együtt is a tíz leggazdagabb ország közé tartoznak ezek az országok továbbra is.

A legtehetősebbek tízes „klubjának” tagjaiban nincs változás az egy évvel korábbi tagokhoz képest, mindössze a sorrendjük cserélődött fel némiképp. A legszembeötlőbb e tekintetben Nagy-Britannia a korábbi 6. helyről a 10. helyre való visszacsúszása.

Magyarország egy helyezést javított az európai országok rangsorában elfoglalt pozícióján: idén a 30. helyen szerepel (az elmúlt három évben a 31. helyen tartotta magát).

A hazai vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index a tavalyi 38,4 százalékról 40,6 százalékra nőtt, azaz a lakosság Magyarországon az európai átlag mintegy kétötödéből gazdálkodik. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 5.239 eurót meghaladva 2016-ban 5.549 euró volt.

A legtehetősebbnek idén is a főváros, Budapest bizonyult, ahol az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 6.963 euró, amely eléri az európai átlag 50 százalékát és mintegy 26 százalékkal meghaladja a magyarországi átlagot. Az ország 20 megyéjéből hét megyében rendelkezik a lakosság az országos átlag fölötti vásárlóerővel – ezek a főváros vonzáskörzetében, valamint az osztrák határvidéken találhatók.

A legszegényebb régió 2016-ban is a román és ukrán határ mellett fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Itt a lakosság mindösszesen évi 4.152 euró fölött rendelkezik, ami az országos átlagtól 25 százalékkal marad el.

A leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség újra mérséklődött annak köszönhetően, hogy a fővárosi index enyhe csökkenése idén is folytatódott (127,2-ről 125,5-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé ezúttal is meghaladta az előző évit (74,1-ről 74,8-ra növekedett). Igaz ez a tendencia általánosságban a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb dunántúli megyék többségének vásárlóereje enyhén csökkent (kivétel Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyék), míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt.

Budapest indexe összességében és kerületenként vizsgálva is csökkent, kivételt csupán az V. és VI. kerületek képeznek. Legnagyobb mértékű csökkenés a XXIII. és III. kerületek esetében figyelhető meg.

Download (PDF)

A tanulmányról

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.

A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A totál vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra fordít, úgymint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.

 

A GfK a Vásárlóerő tanulmányt minden évben 42 európai országra vonatkozóan készíti el a települések és irányítószám-körzetek szintjéig. Az adatok a tanulmány valamennyi szintjével megegyező digitális térképeken is elérhetők. A GfK Európai Vásárlóerő Tanulmány információi használhatók nemzetközi értékesítés, és expanzió tervezésekor, hálózat optimalizálás és kontrolling területeken.

Download (PDF)

Rita Csillag-Vella
Magyarország
General