Möchten Sie zur deutschen Seite wechseln?JaNeina
Close
News
Fashion and Lifestyle|Technology|Travel and Hospitality|Consumer Goods|Trends and Forecasting|Hungary|Hungarian

A Kelet az új Nyugat

23.05.2017

A Kelet az új Nyugat?

 A felemelkedő ázsiai középosztály adhatja a világnak a legtöbb új utazót

A napokban megjelent hír szerint Velence – a világ egyik leglátogatottabb városa – korlátozni kívánja a beutazó turisták számát, mert az ott élő mindössze 50 ezer fő körüli városi közösség számára elviselhetetlenné kezd válni az állandó tömeg. A híradások a turistaáradat összetételéről információkkal nem szolgáltak  – pedig ez lehet a kulcs a jövő idegenforgalmához. Hiszen a kulcslyukon betekintve Ázsiát látjuk…

 

Még alig néhány évtizeddel ezelőtt az utazás csak a gazdagok kiváltsága volt elsősorban a gazdag Nyugaton. A jövedelem növekedése és a szegénység visszaszorulása azonban világszerte a középosztály kialakulását, illetve megerősödését hozza. Ennek a folyamatnak a legnagyobb nyertesei az ázsiai új középosztály tagjai.

 

Jönnek az ázsiaiak

Az OECD adatai alapján 2009-ben világszerte 1,8 milliárdan tartoztak a középosztályhoz, 2020-ra már 3,2 milliárd, 2030-ra pedig 4,9 milliárd főről szól ugyanez a becslés. A középosztály bővülésének e dinamikája a turizmusra és vendéglátásra olyannyira hatással lesz, hogy a legtöbb új utazó az ázsiai és csendes-óceáni régióból várható. Ezzel párhuzamosan Nyugat-Európa és Észak-Amerika középosztálybeli utazóinak részaránya csökkeni fog.

 

Hajtanak, mint a gép

Az ázsiai felemelkedő középosztály fő jellemzője, hogy városban él és egyfajta eredményorientáltság jellemzi. Az eredményorientáltság az urbánus kínaiak 40 százalékára jellemző, arányuk Indonéziában 36 százalék, a legmagasabb értéket - 67 százalékot - pedig a városi indiai lakosság körében mértük (szemben a 29 százalékos világátlaggal) a GfK Consumer Life tanulmányának készítése során.

A statisztikai felmérések alapján az ázsiai középosztály mindennapi életét a munka határozza meg. Jól illusztrálja ezt a tény, miszerint míg a világ országaiban az egy héten munkával töltött órák száma 36,3, addig Thaiföldön a középosztály tagjai akár 50,9 órát is dolgoznak egy héten - és ehhez még hozzá kell számtani 7,6 órát, amelyet ingázással töltenek.

 

Shopping és márkaimádat

Az emelkedő jövedelmi szintnek köszönhetően átalakulóban van a rekreációra fordított idő eltöltése, és változnak a vásárlási szokások. Az indiai vásárlók 63 százaléka, a kínai vásárlóknak pedig az 58 százaléka éli meg élménynek és nem nyűgnek a vásárlást. A fejlett világban tapasztaltakkal ellentétben egyre növekszik a márkák iránti lojalitás Kínában, Indiában és Indonéziában. A „megéri jól ismert márkákat venni, mert annak a minőségében megbízom” állítással az indiaiak 95 százaléka ért egyet, Indonéziában 72 százalék. Ezzel szemben ez a mutatószám 69 százalékról 51 százalékra csökkent a régióhoz tartozó Ausztráliában az elmúlt 8 évben.

A technológiai fejlődés fő motorjai is Ázsiában találhatóak, itt adják el a legtöbb okoseszközt. Az alacsonyabb fejlettségi szintről induló országok pedig nagyobb lépésekkel haladnak. Így például Indonéziára is, csakúgy mint Afrikára igaz a tény, hogy egyes technológiai szinteket kihagynak. Infrastruktúra hiányában például ezekben a régiókban a vezetékes internetet nem építették ki, ám a mobilinternet elérhetőségével fel tudnak zárkózni a fejlettebb piacok ellátottsági szintjére.

 

Az okostelefon mindenek felett álló uralma

A technológia újdonságok mindennapivá válásával az idegenforgalomnak is fontos lépést tartania, hiszen a jövő utazója már nem olyan, mint korábban. A kínálati oldalon reagálni kell a felmerült utazói igényekre. Egyre több helyről lehet hallani, hogy az utazás lefoglalását megelőzően már nem csupán az értékelő oldalakat nézik át az utazók a többiek kommentjeire rákeresve, hanem a virtuális valóság nyújtotta lehetőségeket kihasználva már utazás előtt feltérképezik a terepet.

Az ázsiai utazókra is igaz, hogy élményeiket megosztják másokkal, ám ennek inkább generációs oka van, mintsem attitűdbeli. A világon máshol is tisztán kirajzolódó folyamat, hogy a 35 évnél fiatalabbak körében számon tartott „digitális bennszülöttek” már egészen másképp dolgozzák fel az információkat, mint a náluk idősebb korosztályok. A másképp feldolgozás kulcsa pedig a mobilitásukat lehetővé tevő, ám az állandó „kapcsolódást” is biztosító okostelefon: úti célt is a mobiljukhoz kötődve keresnek, és az élménymegosztásra is ezt a platformot használják.

 

 

Otília Dörnyei
Magyarország
General